Alapszabály
APAJ-ÜRBŐPUSZTAI TERMÉSZETVÉDŐ VADÁSZTÁRSASÁG
ALAPSZABÁLYA
A taggyűlés által elfogadva: 2016. április 13-án
A taggyűlés által módosítva: 2018. szeptember 22-én
A Vadásztársaság tagjai az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) és annak módosítása, a 2015. évi L. törvény rendelkezései az Apaj-ürbőpusztai Természetvédő Vadásztársaság alapszabályát az alábbiak szerint foglalták változásaival egységes szerkezetbe.
A Vadásztársaság célja, hogy az egyesületekre és a Vadásztársaságokra, a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a fegyver és lőszertartásra, használatra vonatkozó szabályzatok megtartásával, az erdő- és mezőgazdaság érdekeivel összhangban, a környezet és természetvédelem előírásai tiszteletben tartásával, a szakszerű és tervszerű vadgazdálkodással óvja a vadon élő állatokat, azok élőhelyét, jól működő egyesületi élettel tagjai részére kulturált vadászati lehetőséget biztosítson.
I. Általános rendelkezések
A Vadásztársaság jellege és jogi helyzete
1.)
| A Vadásztársaság neve: | Apaj-ürbőpusztai Természetvédő Vadásztársaság |
| A Vadásztársaság rövidített neve: | Apaj-ürbőpusztai Vt. |
| Székhelye: | 2347 Bugyi-Juhászföld |
| Hatóköre: | területi |
2.) A vadásztársaság a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület, mely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakult, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
A Vadásztársaság önálló jogi személy, jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el.
3.) A Vadásztársaság elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat, e tevékenységét csak a céljai megvalósítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.
A Vadásztársaság fontosabb jogai és kötelezettségei
4.) A Vadásztársaság joga, hogy:
a) a vadgazdálkodással, a vadászattal és az egyesületi élettel kapcsolatos bármely kérdésben a vadászati érdekképviseleti szervezethez (szövetséghez) kéréssel vagy panasszal forduljon, illetve javaslatot tegyen;
b) a vadászati érdekképviseleti szervezethez tagfelvételi kérelmet előterjesszen, felvétel esetén tagjai érdekében a szervezet tevékenységében – annak alapszabálya szerint – részt vegyen;
c) a vadgazdálkodást, a tagság vadászati lehetőségeit elősegítő társulásnak, közös vállalkozásnak, alapnak tagja legyen;
d) tagjaira a jogszabályokkal és a taggyűlés által elfogadott szabályzatokkal, határozatokkal összhangban kötelezettségeket állapítson meg.
5.) A Vadásztársaság köteles:
a) a vadgazdálkodást és a vadászatot a mező- és erdőgazdálkodás érdekeivel, valamint a környezet és természetvédelemmel összhangban gyakorolni, tagjai részére a vadászati lehetőséget biztosítani;
b) a vad életmódja folytán keletkező károk megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket (a vad elriasztása, vadkárelhárító vadászatok tartása stb.) megtenni;
c) előmozdítani, hogy tagjai a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló jogszabályokban, a Vadásztársaság alapszabályában, valamint a szabályzatokban foglaltakat megtartsák, és tevékenységükkel segítsék a Vadásztársaság előtt álló feladatok megvalósítását;
d) a jogszabály által ellenőrzési joggal felruházott szervek ellenőrzéseit segíteni;
e) a vadászat, vadgazdálkodás társadalmi elismertetését, a vadászati kultúra ápolását elősegíteni;
f) tagjai egyesületi életre nevelését előmozdítani.
A Vadásztársaság tevékenysége
6.) A vadásztársaság alapcél szerinti tevékenységének minősül, hogy a vadásztársaság az állam képviseletében eljáró vadászati hatóság által jóváhagyott tervekben (üzemterv és éves terv) foglaltak szerint vadgazdálkodik, ezen belül az éves terv részét képező kilövési tervben foglaltakat köteles végrehajtani, azaz a kilövési terv szerinti vadlelövésekről egyrészt saját tagjai, másrészt vendégvadászok, bel- és külföldi bérvadászok közreműködésével gondoskodik, valamint az éves terv szerint lelőtt vadat (vadhúst) is értékesíti. Mindez alapcél szerinti tevékenységnek minősül, így (többek között) a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozása (TEÁOR) szerinti:
- egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319’08)
- vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR 0170’08)
- gabonaféle termesztése (pl. vadföldművelés) (TEÁOR 01.11’08)
- egyéb nem évelő növény termesztése (pl. vadföldművelés) (TEÁOR 01.19’08)
- állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR 0162 ’08)
- Hús-, húskészítmény nagykereskedelme (TEÁOR 4632'08)
- Hús-, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 4722'08)
A Vadásztársaság nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, nem állít sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
II. A tagsági jogviszony keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei, valamint a tagsági jogviszony megszűnése
A Vadásztársaságba jelentkezők felvétele
7.) A Vadásztársaságba rendes jogállású tagként jelentkezők felvételéről az Intéző Bizottság előterjesztése alapján a taggyűlés a kérelem benyújtása utáni első taggyűlés teljes tagságának 50%-ot meghaladó többségi szavazatával (ideértve a megismételt taggyűlésen hozott határozatot is) köteles dönteni.
A Vadásztársaság taglétszámának megállapítása
8.) A Vadásztársaság taglétszámát a jelentkezők és a lehetőségek összhangjában megteremtve – a jogszabály előírásainak, a vadászterület nagyságának és vadeltartó képességének, valamint a Vadásztársaság előtt álló feladatoknak a figyelembevételével – az Intéző Bizottság javaslatára a taggyűlés teljes tagságának 50 %-ot meghaladó többségi szavazatával (ideértve a megismételt taggyűlésen hozott határozatot is) állapítja meg.
A Vadásztársaság tagjai
9.) A Vadásztársaság tagja lehet minden olyan magyar és külföldi állampolgár, aki a vadászat gyakorlására a vonatkozó jogszabályokban, az Alapszabályban, valamint a Házi Szabályzatban előírt feltételeknek megfelel, írásban nyilatkozik belépési szándékáról, és arról, hogy az Vadásztársaság céljait és az alapszabálya és egyéb szabályzatai alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja, valamint ezt követően az Intéző Bizottság javaslatára a taggyűlés felvette tagjai sorába.
10.) A Vadásztársaságnak rendes és különleges jogállású tagjai lehetnek.
A Vadásztársaság rendes tagjait – a tagsági jogviszonyból eredően – a jogszabályban, az alapszabályban, a házi szabályzatban megállapított jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
A taggyűlés különleges jogállású tagjai a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok.
A pártoló tag az Vadásztársaság tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Pártoló tag lehet az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja és az Intéző Bizottság pártoló taggá megválasztja.
A tiszteletbeli tagot a taggyűlés választja meg az IB javaslata alapján, egyszerű szótöbbséggel. Tiszteletbeli tag lehet az a 70 éves kor fölötti, és legalább 20 éves tagsággal rendelkező tag, akit a Vadásztársaság a vadásztársasági célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ, aki idős koránál, vagy személyi körülményeinél fogva közreműködési, munkavégzési kötelezettségeit már kellően teljesíteni nem, vagy csak nehezen tudná, és arra érdemes. A tiszteletbeli tagot a taggyűlés a tagdíjfizetési kötelezettség alól részben vagy egészben határozatával mentesítheti.
A különleges jogállású tagok az Vadásztársaság szerveibe nem választhatók, a Vadásztársaság döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt, kötelesek betartani az Vadásztársaság alapszabályát és végrehajtani a taggyűlés és az ügyintéző szervek határozatait. A pártoló tag vízivad vadászatára jogosult. A különleges jogállású tagok az Vadásztársaság határozatait csak érintettségük esetén támadhatják meg a bíróságon.
A tagok jogai
11.) A Vadásztársaság rendes tagjai:
a) részt vehetnek az Vadásztársaság tevékenységében és rendezvényein;
b) jogosultak a Vadásztársaság vadászterületén a jogszabályok, az Alapszabály, a Házi Szabályzat, az egyéb szabályzatok és a taggyűlés határozatainak megtartásával vadászni;
c) a taggyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek;
d) kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválaszthatók, külföldi állampolgár tag esetében azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik;
e) a Vadásztársaság valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított harminc napon belül – a másodfokon eljáró szerv, illetőleg a bíróság előtt megtámadhatják;
f) a Vadásztársaság irataiba betekinthetnek;
g) a taggyűlés napirendjére javaslatot tehetnek;
h) rendes tag, valamint tiszteletbeli és pártoló tag felvételét kezdeményezhetik;
i) térítés ellenében – ilyen térítésnek minősül a befizetett tagdíj és egyéb vagyoni hozzájárulás – igényt tarthatnak a taggyűlés által megállapított vadászrészre (a juttatás elszámolásának rendje a Házi Szabályzatban kerül meghatározásra);
j) a Vadásztársaság eszközeit a Házi Szabályzatban megállapított feltételekkel igénybe vehetik, illetőleg használhatják;
k) a Vadásztársaságból a fennálló kötelezettségei, tartozásai teljesítése után az indok megjelölése nélkül kiléphetnek;
l) A pártoló tag az Vadásztársaság tevékenységében az Intéző Bizottság döntése alapján, csak vagyoni hozzájárulással vehet részt. A tiszteletbeli tagot az Vt. tagjai választják meg . A pártoló- és a tiszteletbeli tag az Vadásztársaság szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
12.) Tagsági viszonyának szüneteltetését kérheti a teljes jogú tag egy alkalommal legfeljebb kettő évi időtartamra. A szüneteltetés teljes ideje alatt 50 % tagdíjat kell fizetnie. A szüneteltetést kérő a szüneteltetés teljes időszaka alatt tagsági jogaival nem élhet. A szüneteltetés iránti kérelmet indokolással az Intéző Bizottságnak kell benyújtani, amely a következő ülésén dönt a kérelem elbírálásáról.
A tagok kötelességei
13.) A Vadásztársaság tagjainak kötelessége a vadgazdálkodásra és vadászatra, a fegyver és lőszer tartására és használatára vonatkozó jogszabályokat, az Alapszabályt, a Házi Szabályzatot és az egyéb szabályzatokat, a taggyűlési és Intéző Bizottsági határozatokat, valamint a Vadásztársaság tisztségviselőinek törvényes hatáskörükben kiadott rendelkezéseit megtartani.
A Vadásztársaság rendes tagja köteles továbbá:
a) a Vadásztársaság szervezeti életében, a közös vagyon védelmében és gyarapításában részt venni;
b) a Házi Szabályzatban előírt, valamint a taggyűlés és az Intéző Bizottság által meghatározott vadgazdálkodási feladatok megvalósításában, valamint a közös munkákban részt venni, vagy a munkáját a Házi Szabályzat szerint pénzben megváltani;
c) a taggyűlés által megállapított vagyoni hozzájárulást, egyszeri belépési díjat, valamint a tagdíjat az esedékességkor megfizetni;
d) a tag nem veszélyeztetheti az Vadásztársaság céljainak a megvalósítását;
e) a társaság személyi nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változást az érintett tag köteles az Intéző Bizottság titkárának írásban haladéktalanul bejelenteni.
f) A különleges jogállású tagok kötelezettségeit a Házi Szabályzat tartalmazza.
A tagsági viszony megszűnése
14.) A tagsági viszony megszűnik:
a) kizárással;
b) törléssel;
c) kilépéssel;
d) a tag halálával;
e) a Vadásztársaság jogutód nélküli megszűnésével.
15.) Kizárás csak fegyelmi határozattal, a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően rendelhető el.
16.) Az Intéző Bizottság törli a nyilvántartásból azt a tagot, akit kizártak, továbbá azt, aki az előírt vagyoni hozzájárulási, egyszeri belépési, tagdíjfizetési, vagy egyéb fizetési kötelezettségének önhibájából határidőre – majd az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – nem tett eleget. A törlésről hozott határozatot 3 napon belül meg kell küldeni a törölt tagnak, egyúttal a határozatban fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a taggyűléshez fellebbezést nyújthat be, illetőleg a taggyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül – ha a döntést törvénysértőnek tartja – keresetet nyújthat be a bírósághoz.
A tagsági viszony felmondására akkor kerülhet sor, ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, ebben az esetben a vadásztársaság a tagsági jogviszonyt harminc napos határidővel, írásban felmondhatja. A felmondásról a vadásztársaság taggyűlése dönt.
17.) A tagnak a kilépési szándékát annak időpontja meghatározásával írásban kell bejelentenie az Intéző Bizottság elnökénél. A tagsági viszony ez esetben a kilépésről szóló nyilatkozatnak az Vadásztársaság Intéző Bizottságának elnöke általi átvétele napján szűnik meg. A kilépés időpontjáig a tag tagsági viszonya fennáll, az eddig az időpontig fennálló kötelezettségeit teljesítenie, és azok teljesítését szükség esetén az Intéző Bizottság elnöke részére igazolnia kell.
18.) Törlés, vagy kilépés esetén az egyszeri belépési díj a Társaság vagyonát képezi.
Fegyelmi eljárás
19.) A fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint általában a fegyelmi eljárás részletes szabályait a Vadásztársaság Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.
III. A Vadásztársaság szervezete
A taggyűlés
20.) A Vadásztársaság legfőbb testületi szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. A Vadásztársaság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal taggyűlést köteles tartani. Ezen kívül össze kell hívni a taggyűlést az Intéző Bizottság határozata alapján, az Ellenőrző Bizottság kezdeményezésére, továbbá a tagság egyharmadának kérésére az ok és cél megjelölésével, valamint ha a bíróság elrendeli.
21.) A taggyűlést a Vadásztársaság elnöke igazolható módon (faxon, e-mailen, postai úton stb.), írásbeli meghívóval, a hely és az időpont feltüntetésével, valamint a napirend megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívott a meghívót a taggyűlés időpontját legalább 8 nappal megelőzően megkapja.
A taggyűlés időpontját megelőző legalább 5 nappal a tagok és a vadásztársaság szervei az Intéző Bizottságtól írásban a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Intéző Bizottság jogosult dönteni, ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Intéző Bizottság nem dönt, vagy azt elutasítja, a taggyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A taggyűlés nem nyilvános, azon a tagokon, tisztségviselőkön kívül csak a taggyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a taggyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
Kötelező a taggyűlés összehívása a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a vadásztársaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a vadásztársaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) a vadásztársaság céljainak elérése veszélybe került.
A fentiek alapján kötelezően összehívandó taggyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Vadásztársaság megszüntetéséről dönteni.
22.) A teljes taggyűlésről hangfelvétel készül. Ennekalapján a taggyűlésről, benne a taggyűlési határozatokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá.
23.) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50 %-a és egy fő jelen van. A határozathozatalhoz – a külön megjelölt esetek kivételével – egyszerű szótöbbség szükséges. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
24.) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a vadásztársaság terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
25.) A taggyűlés határozatait – az alapszabályban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. A jelenlévő tagok 50 %-ot meghaladó szavazati aránnyal titkos, írásbeli szavazást rendelhetnek el bármely kérdésben.
A taggyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A társadalmi szervezet természetes személy tagja szavazati jogát személyesen gyakorolhatja.
A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség: a szavazásra jogosult jelenlévők több mint a felének egyetértő szavazata szükséges, kivéve
a) az Alapszabály módosítását,
b) a Vadásztársaság céljának megváltoztatását, valamint
c) a vadásztársaság megszűnését kimondó határozatot,
amelyekben a szavazásra jogosult tagok háromnegyedes szótöbbséggel hoznak határozatot.
26.) Ha a szabályszerűen összehívott taggyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, új meghívó kiküldésével, a tizenöt napon belüli időpontra ismételten összehívott taggyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha az eredeti meghívó az újbóli összehívás lehetőségét, annak konkrét időpontját tartalmazza. A megismételt taggyűlésről szóló értesítésnek, meghívónak külön, kiemelten tartalmaznia kell, hogy a megismételt taggyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt taggyűlésen a napirend kiegészítésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, csak az eredetileg közölt napirendi pontokat lehet megtárgyalni. A megismételt taggyűlésen a határozat meghozatalához azonban – ha a tagok fele ebben az esetben sem jelent meg – a jelenlévő tagok kétharmad részének egyetértő szavazata szükséges.
A taggyűlés hatásköre
27.) A taggyűlés a Vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet.A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály, a Fegyelmi Szabályzat és a házi szabályzat megállapítása és módosítása,
b) A Vadásztársaság elnökének, az Intéző Bizottság tagjainak, az Ellenőrző Bizottság és a Fegyelmi Bizottság elnökének és tagjainak – titkosan, írásbeli szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel – 5 évre történő megválasztása, visszahívása, továbbá a választási időszakban megüresedett tisztségeknek titkos, írásbeli szavazással való betöltése (a tisztségviselők visszahívásával egyidejűleg dönteni kell az új tisztségviselők megválasztásáról);
c) a Jelölő Bizottság nyílt szavazással történő megválasztása (A Jelölő Bizottság elnökét és legalább két tagját, a tisztségviselő választást megelőző taggyűlés választja meg.) ;
d) az Intéző Bizottság beszámolójának a Vadásztársaság vagyoni helyzetéről, az egyszerűsített beszámoló és a Vadásztársaság éves költségvetésének a elfogadása;
e) az Ellenőrző Bizottság és a Fegyelmi Bizottság éves beszámolójának elfogadása;
f) a Vadásztársaság más Vadásztársasággal való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának a szavazatra jogosultak 2/3-os többségi szavazatával történő a kimondása;
g) a pártoló tag kivételével a tagfelvétel, a tag kizárás elleni fellebbezése esetén döntés a tag kizárásáról, továbbá a Fegyelmi Szabályzatban biztosított fegyelmi jog gyakorlása;
h) az éves vadgazdálkodási terv, és ezen belül a kilövési terv megállapítása, A vadászati ütemterv elfogadása. A bérvadásztatás kereteinek megállapítása;
i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Vadásztársaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Ellenőrző Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt, valamint a nettó kettőmillió forint értéket meghaladó szerződések megkötésének, a közös vagyon felhasználásának, valamint a kettőmillió forintnál nagyobb beruházásoknak a jóváhagyása;
j) a jelenlegi és korábbi Vadásztársasági tagok, a vezető tisztségviselők és a bizottsági tagok vagy más Vadásztársasági szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
k) a tagdíj, az egyszeri belépési díj, valamint a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét és esedékességét, a kötelező közösségi munka pénzbeli megváltásának, továbbá az ezekkel kapcsolatos kedvezményeknek a megállapítása;
l) végelszámoló kijelölése
m) a Vadásztársaság tagjainak közösségi munkára kötelezése;a Vadásztársasági tagok kiemelkedő munkájának jutalmazása, valamint a tisztségviselők jutalmának vagy tiszteletdíjának megállapítása a vendéghívás lehetőségének és rendjének megállapítása a Vadásztársaság nevében és a tagokat illetően;
n) a vadászrész mértékének megállapítása;
o) a vendéghívás lehetőségének és rendjének megállapítása a Vadásztársaság nevében és a tagokat illetően;
p) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal.
A tisztségviselő választás rendje
28.) A taggyűlésen a tisztségviselők választásánál a Jelölő Bizottság által előterjesztett összesített jelöléseken túlmenően a jelöltre bármelyik jelenlévő tag is tehet javaslatot. A szavazólapra az a jelölt kerül felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a jelenlévő szavazásra jogosultaknak több mint 15 %-a érvényes szavazatának a támogatását, és aki a jelölést akár személyesen, akár hiteles magánokiratba foglalt nyilatkozatban elfogadta.
29.) A megválasztott tisztségviselő az a jelölt lesz, aki a titkos szavazás során a taggyűlés szavazásra jogosult tagjai több mint 50%-ának a szavazatát megkapta. Amennyiben egyik jelölt sem kapta meg az érvényes megválasztásához szükséges mennyiségű szavazatot, akkor ugyanazon a taggyűlésen erre a tisztségre (tisztségekre) újabb választást kell tartani, ahol a korábbi szavazáson a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat, és az egyszerű szavazattöbbség dönt közöttük.
30.) A Vadásztársaság taggyűlése a választott tisztségviselőket 5 éves időtartamra választja meg. Az időközi választások ugyanennek a periódusnak a végéig jelentenek tisztséget.
31.) A megválasztott tisztségviselő visszahívását – a visszahívás okának megjelölésével – a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezheti a taggyűlésnél. A taggyűlés a kezdeményezés benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül rendkívüli ülésen – az Intéző Bizottság javaslata és az érintett tisztségviselő meghallgatása után – titkos szavazással dönt a kezdeményezésről. A hozott határozatot mind a visszahívással érintett tisztségviselő, mind a kezdeményezők, illetve a taggyűlés bármely tagja – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – törvénysértésre hivatkozva a törvényszék előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a törvényszék azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
A Vadásztársaság ügyintéző és képviseleti szervei:
32.) A taggyűlésen megválasztott
- Intéző Bizottság 5 tagja,
- az Ellenőrző Bizottság elnöke és 2 tagja,
- a Fegyelmi Bizottság elnöke és 2 tagja.
-
A tagsági viszony megszűnése esetén a megbízatás visszahívás nélkül is megszűnik.
Az Intéző Bizottság
33.) Az Intéző Bizottság a Vadásztársaság két taggyűlése közötti általános hatáskörű ügydöntő és végrehajtó szerve. Az Intéző Bizottság a taggyűlésnek tartozik felelősséggel.
Az Intéző Bizottság az elnökből, a titkárból, a vadászmesterből, a természetvédelmi felelősből, valamint a gazdasági felelősből áll.
Az Intéző Bizottság tagjait a taggyűlés visszahívhatja, ha munkájukat nem megfelelően látják el. Kötelező a visszahívás, ha velük szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy tisztségviseléstől eltiltás fegyelmi büntetést szabtak ki. A tagsági viszony megszűnése esetén a megbízatás visszahívás nélkül is megszűnik.
Az Intéző Bizottság tagjai a hatáskörükbe tartozó ügyekben utasításokat adhatnak.
34.) Az Intéző Bizottság feladatai:
a) gondoskodik a vadgazdálkodással és a vadászattal összefüggő jogszabályok, szabályzatok, valamint a Vadásztársaság taggyűlése által hozott határozatok végrehajtásáról, ellátja a vadászmester szakmai felügyeleté,
b) dönt a taggyűlés összehívásáról, a döntésnek megfelelő tartalmú meghívók kiküldéséről,
c) megtárgyalja és a taggyűlés elé terjeszti döntés céljából javaslatával a Vadásztársaságba jelentkezők felvételi kérelmét, dönt a pártoló tagok felvételéről,
d) döntésre előkészíti a taggyűlés elé terjesztendő mindazon ügyeket, amelyekben a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,
e) dönt a Vadásztársaság tagja, vagy a társaság szervei által a taggyűlési napirend kiegészítésére előterjesztett írásbeli, és a kiegészítés indokolását is tartalmazó kérelemről, azt elfogadja, vagy elutasítja. Elutasítás esetén a taggyűlésnek a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatala előtt a napirend kiegészítését döntésre előterjeszti,
f) két taggyűlés közötti időben irányítja a Vadásztársaság tevékenységét,
g) meghatározott esetekben törli a tagot,
h) dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az Alapszabály, a Fegyelmi Szabályzat vagy a taggyűlés nem utal más szerv hatáskörébe,
i) az IB a tagjai között saját hatáskörében, szükség szerint feladatokat csoportosíthat át,
j) elkészíti, illetve aktualizálja a Vadásztársaság működéséhez szükséges szabályzatokat,
k) gondoskodik a társaság honlapjának aktualizálásáról, a szükséges dokumentumok közzétételéről.
35.) Az Intéző Bizottság (IB) üléseit szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. határozatképes az IB ülés ha azon az IB tagok közül négy fő jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az IB ülésére tanácskozási joggal meghívható a Fegyelmi Bizottság, minden esetben meghívandó az Ellenőrző Bizottság képviselője, valamint a vadgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó napirendi pontok tárgyalására szintén tanácskozási joggal meghívható/k/ a hivatásos vadász/ok/. Az IB határozatképes, ha legalább négy tag jelen van.
36.) Az IB ülést az elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább 8 nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgős ügyekben az IB ülés rövidebb határidővel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, faxon, elektronikus úton) történhet meg.
37.) Az Intéző Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni amely tartalmazza a napirendi pontokat és jelenlévőket és a hozott határozatokat amelyet a Vadásztársaság elnöke vagy a titkár ír alá. Az Intéző Bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 8 napon belül írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, faxon, elektronikus úton) köteles értesíteni.
Az Intéző Bizottság köteles a végzett munkájáról a soron következő taggyűlésen beszámolni, a honlapon az IB napirendi pontjait és határozatait 8 napon belül közzé kell tenni.
Ha a szabályszerűen összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés időpontját legalább 8 nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívóval 15 napon belüli időpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni.
Az Intéző Bizottság tagjainak hatásköre és feladatai
38.) A Vadásztársaság vezetője és törvényes képviselője az elnök.
39.) Az elnök hatásköre és feladatai:
a) felelős a Vadásztársaság törvényes és alapszabályszerű működéséért,
b) gyakorolja a Vadásztársaság bankszámlája feletti rendelkezési jogot,
c) koordinálja az Intéző Bizottság tagjainak munkáját és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a taggyűlés és az Intéző Bizottság határozataival összhangban legyenek,
d) a taggyűlés által adott felhatalmazás keretei között szerződéseket köthet és meghatalmazásokat adhat a Vadásztársaság nevében,
e) gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot,
f) elnököl a taggyűléseken és az Intéző Bizottság ülésein,
g) gondoskodik arról, hogy az Intéző Bizottság, az Ellenőrző Bizottság és a Fegyelmi Bizottság a taggyűlésen évente és a választási időszak végén beszámoljon munkájáról,
h) gondoskodik a taggyűlés, az Intéző Bizottság által hozott határozatok végrehajtásáról,
i) munkáltatói jogokat gyakorol,
j) gyakorolja a részére biztosított fegyelmi jogot,
k) szervezi az együttműködést a mező- és erőgazdasági nagyüzemekkel és termelőkkel, valamint más szervekkel,
l) intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyűlés vagy más szerv, illetőleg tisztségviselő hatáskörébe.
A titkár hatásköre és feladatai:
40.)
a) a Vadásztársaság ügyvitelének vezetése, levelezés és adatszolgáltatás, a honlap működtetése,
b) a taggyűlések és az Intéző Bizottsági ülések írásos anyagainak előkészítése és a jegyzőkönyv vezetése,
c) a tagnyilvántartás vezetése,
d) a tagfelvételi kérelmek nyilvántartása, taggyűlés elé terjesztése az Intéző Bizottság javaslatának ismertetésével,
e) az alkalmazottak munkaszerződéseinek, a Vadásztársaság együttműködési megállapodásainak (szerződéseinek) elkészítése és nyilvántartása,
f) akadályoztatás esetén az elnök helyettesítése.
41.) A vadászmester hatásköre és feladatai
a) felelős a Vadásztársaság vadgazdálkodásáért, a vadászatok megszervezéséért és levezetéséért, a szabályzatoknak a vadászatokra, illetőleg a vadgazdálkodásra vonatkozó rendelkezései megtartásáért, megtartatásáért,
b) felelős az éves vadgazdálkodási terv és a vadgazdálkodási jelentés határidőben történő elkészítéséért,
c) gondoskodik arról, hogy társasvadászaton jogosulatlan személy ne vegyen részt,
d) gondoskodik – a hivatásos vadászok bevonásával – a vadászati létesítmények építéséről és üzemben tartásáról, továbbá e munkákban a résztvevők tevékenységének irányításáról, illetőleg felügyeletéről,
e) rendszeresen ellenőrzi a hivatásos vadászok szolgálati naplóját és a „Társasvadászati Napló és Teríték nyilvántartás” vezetését, a „Lőjegyzék”-et, valamint az „Egyéni Vadászati Napló”-t, elkészíti az éves összesítőt,
f) szervezi a vadkárok megelőzését, a vad védelmét és őrzését, vadkár bekövetkezésének veszélyére felhívja az Intéző Bizottság figyelmét,
g) irányítja és ellenőrzi a hivatásos vadászokat,
h) a jelenléti ívek alapján utalványozza a bérelszámolás felé a hivatásos vadászok munkabérét, valamit az IB-vel egyetértésben ütemezi és engedélyezi a hivatásos vadászok szabadságolását,
i) rendszeresen ellenőrzi a hivatásos vadászok szolgálati naplóját,
j) gondoskodik a vadászati törvényben meghatározott, a vadászattal és a vadgazdálkodással összefüggő nyilvántartások vezetéséről,
k) előkészíti, szervezi és irányítja a bérvadásztatásokat,
l) orvvadászat, vagy annak gyanúja esetén eljár, és együttműködik az illetékes hatóságokkal
m) felelős az éves vadlétszám becslés elvégzéséért, gondoskodik a trófeák bemutatásáról, irányítja a kötelező vadhús vizsgálat előírásainak megtartását és a nagyvad azonosító jelek szabályszerű használatát,
n) vezeti a Vadásztársaságok hosszú távúüzemtervének nyilvántartási részét,
o) gondoskodik a kiadott vadászrész név szerinti elszámolásáról, összesítéséről a naptári évre vonatkozóan,
p) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
42.) A természetvédelmi felelős hatásköre és feladatai
a) a vadászok természetvédelmi ismereteinek bővítése, gondoskodás a természetvédelmi előírások megtartásáról, valamint megtartatásáról,
b) kapcsolattartás és együttműködés a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal és a nemzeti park igazgatósággal,
c) a Vadásztársaság gazdálkodásával és működésével kapcsolatos propagandafeladatok előkészítése, és végrehajtása, kapcsolattartás a Vadásztársaság területén gazdálkodó szervekkel, illetőleg oktatási intézményekkel (iskolák, művelődési házak stb.),
d) a baleset megelőzését szolgáló munkavédelmi oktatás évenkénti megszervezése, nyilvántartása,
e) a vadásztársasági versenyek és más rendezvények megszervezése.
43.) A gazdasági felelős hatásköre és feladatai
a) intézi a Vadásztársaság gazdasági ügyeit, elkészíti a Pénzkezelési Szabályzatot, és felelős a pénzügyi jogszabályok és szabályzatok előírásainak megtartásáért,
b) ellátja az utalványozással és a kifizetésekkel kapcsolatos teendőket, szabálytalanság esetén a kifizetést megtagadja,
c) ellenőrzi a havi tagdíj beszedését, tagdíjfizetésről nyilvántartást vezet, elmaradás esetén fizetési felszólítást ad ki, ennek eredménytelenségéről értesíti a Vadásztársaság elnökét,
d) elkészíti az Intéző Bizottsági beszámolónak a vagyonkezelésről szóló részét,
e) ellenőrzi és irányítja a Vadásztársaság által alkalmazott pénzügyi, illetve könyvelői feladatokat ellátó személyt,
f) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
Az Ellenőrző Bizottság
44.) A Vadásztársaság taggyűlése a Vadásztársaság tagjai közül elnökből és kettő tagból álló Ellenőrző Bizottságot választ, mely közvetlenül a taggyűlésnek felelős.
Az Ellenőrző Bizottság feladata a Vadásztársaság jogszabály- és alapszabályszerű működésének, valamint vagyonkezelésének ellenőrzése.
Ennek során a Vadásztársaságnál ellenőrzi:
a) a taggyűlés, az Intéző Bizottság és a Fegyelmi Bizottság határozatainak végrehajtását, s általában a Vadásztársaság alapszabályszerű működését,
b) a Vadásztársaság terveinek a végrehajtását,
c) a költségvetés végrehajtását, a pénz- és vagyonkezelést, valamint általában a gazdálkodást;
d) véleményt nyilvánít az éves beszámolóról,
e) ellenőrzi mindazon működéssel kapcsolatos dolgokat, amelyre az IB írásban külön felkéri.
Az Ellenőrző Bizottság jogosult a Vadásztársaság működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. Tevékenységéről évenként és működésének befejezésekor jelentést tesz a taggyűlésnek.
45.) Az Ellenőrző Bizottság hiányosság megállapítása esetén – annak jellegétől függően – az alábbi intézkedéseket teszi:
a) csekélyebb súlyú hiányosságokra felhívja a vizsgált szerv, illetőleg tisztségviselő figyelmét és egyben rámutat a helyes eljárásra,
b) jogszabályt, alapszabályt, illetőleg a Vadásztársaság érdekeit sértő magatartás észlelése esetén írásban tájékoztatja a Vadásztársaság elnökét.
Ha az Ellenőrző Bizottság tájékoztatása nem vezet eredménye, a taggyűlés összehívására tesz előterjesztést. Ilyenkor a taggyűlést haladéktalanul össze kell hívni.
46.) Az EB üléseit az elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább 8 nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgős ügyekben az EB ülés rövidebb határidővel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, elektronikus úton) történhet meg.
A Bizottság szükség szerint, de legalább évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülés határozatképes, ha azon valamennyi tag megjelent, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
47.) A Bizottság üléséről a napirendi pontokat, a döntés/eke/t és jelenlévőket is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Bizottság két tagja ír alá. A Bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, elektronikus úton) köteles értesíteni. Az ülésekről készült jegyzőkönyvet a taggyűlés felé a Bizottság elnökének ismertetnie kell. A Bizottság a végzett munkájáról évente köteles beszámolni a taggyűlésnek.
Ha a szabályszerűen összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés időpontját legalább 8 nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívóval 30 napon belüli időpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni.
A Fegyelmi Bizottság
48.) A Vadásztársaság taggyűlése a tagok közül elnökből és kettő tagból álló Fegyelmi Bizottságot választ, amely közvetlenül a taggyűlésnek felelős.
A Fegyelmi Bizottság feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása, a hatáskörébe utalt fegyelmi határozatok meghozatala. Hatáskörére és eljárására a Fegyelmi Szabályzatban foglaltak az irányadók.
A Fegyelmi Bizottság elnöke évente beszámol a taggyűlésnek a Fegyelmi Bizottság tevékenységéről, valamint a Vadásztársaság fegyelmi helyzetéről.
49.) A Bizottság üléseit az elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább 8 nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgős ügyekben az FB ülés rövidebb határidővel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, elektronikus úton) történhet meg.
50.) A Bizottság évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülés határozatképes, ha azon valamennyi tag megjelent, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Bizottság üléséről a napirendi pontokat, a döntés/eke/t és jelenlévőket is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Bizottság két tagja ír alá. A Bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, elektronikus úton) köteles értesíteni. Az ülésekről készült jegyzőkönyvet a taggyűlés felé a Bizottság elnökének ismertetnie kell.
Ha a szabályszerűen összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés időpontját legalább 8 nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívóval 30 napon belüli időpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni.
IV. A Vadásztársaság alkalmazottai
51.) A Vadásztársaság, amennyiben megszerzi egy adott vadászterületen a vadászati jogosultságot, a hatályos jogszabályokban előírt számú hivatásos vadászt alkalmaz.
A hivatásos vadász feladatait az Intéző Bizottság határozatai szerint végzi. Közvetlen irányítását és ellenőrzését a vadászmester látja el.
A hivatásos vadász jogait, kötelességeit, alkalmazásának és eljárásának részletes szabályait a Munka Törvénykönyve, a Vadászati törvény, valamint a „Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata”, a munkaszerződése és az Intéző Bizottság által elfogadott munkaköri leírása állapítja meg.
52.) A Vadásztársaság a hivatásos vadászokon kívül egyéb feladatok ellátására más személyeket is alkalmazhat.
V. A Vadásztársaság gazdálkodása, pénzforrásai és vagyona
53.) A Vadásztársaság vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Vadásztársaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
54.) A Vadásztársaság a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenységeit folytathatja, míg gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak annyiban folytathat, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységeit nem veszélyezteti.
A Vadásztársaság bevételei:
a) a taggyűlés(ek) által a rendes tagokra megállapított éves tagdíjak, amelyek megfizetésére a Házi Szabályzat tartalmazza a részletes szabályokat,az egyszeri belépési díj,
b) taggyűlési határozattal – a rendes tagokra - alkalmanként megállapított, és befizetendő pénzbeli vagyoni hozzájárulások (pótbefizetés),
c) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
d) hitelek, kölcsönök, támogatások, adományok,
e) a pénzintézeti befektetési tevékenységből származó bevételek,
f) egyéb bevételek.
A Vadásztársaság költségei, ráfordításai:
a) alapcél szerinti tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
c) a Vadásztársaság működéséhez szükséges költségek,
d) egyéb költségek.
55.) A Vadásztársaságnak ingó- és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok és a szabályzatok keretei között önállóan rendelkezik.
56.) Az egyszeri belépési díj, az éves tagdíj mértékéről, az alkalmanként meghatározott befizetések módjáról, esedékességéről, határidejéről a taggyűlés dönt.
57.) A Vadásztársaság vagyona csak vadgazdálkodási, vadászati vagy ezeket elősegítő célokra használható fel a taggyűlés határozata alapján.
58.) A Vadásztársaság nyereségét sem közvetlenül, sem közvetetten a tagok között felosztani nem lehet. A pénzgazdálkodása és a vagyonkezelésre a hatályos pénzügyi előírások rendelkezései az irányadók.
VI. A Vadásztársaság megszűnése
59.) Megszűnik a Vadásztársaság, ha:
a) a taggyűlés kétharmados döntése alapján egyesül más Vadásztársasággal, vagy két, vagy több egyesületre szétválik a Civil törvény rendelkezései szerint;
b) a taggyűlés a szavazásra jogosult tagok ¾-es többségével a feloszlásról határoz, azzal, hogy kimondja a megszűnést;
c) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését,
d) a fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti;
e) tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;
f) és az Vadásztársaságot a bíróság a nyilvántartásból törli.
A b) – f) pontban foglaltak esetén a Vadásztársaság jogutód nélkül szűnik meg.
A b) – e) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, míg a c) és d) pontban foglalt esetekben kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A végelszámolási és kényszer-végelszámolási eljárásra a Civil törvényben szabályozott eltérésekkel a 2006. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
60.) A Vadásztársaság fizetésképtelensége esetén a Civil törvény eltéréseivel az 1991. évi XLIX. tv. rendelkezései az alkalmazandóak.
A taggyűlés nem dönthet a feloszlásról, amennyiben a Vadásztársasággal szembeni végrehajtási eljárás eredménytelen volt, vagy az Vadásztársaság fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
61.) A Vadásztársaság jogutód nélküli megszűnése esetén – a Ptk. hatályos rendelkezéseire tekintettel – a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradt vagyonról az Alapszabály nem rendelkezik, azt a nyilvántartó Bíróság hatáskörébe utalja.
VII. Vegyes rendelkezések
62.) A Vadásztársaság tagjai egy időszakra csak egy tisztségre választhatók.
A taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója , élettársa a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (ez utóbbi esetben nem minősül előnynek az Vadásztársaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Vadásztársaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott juttatás.)
63.) A Vadásztársaság működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.
Kelt: Bugyi-Juhászföld, 2018. szeptember 22-én
|
Csaplár János elnök
|
|
Pongrácz József hitelesítő |
Medveczki Ottó hitelesítő |